Engedjétek meg, hogy ma párom néhány sorát osszam meg veletek, aki már elég régóta gyakorló "Édesapa".
Mióta párommal ezt az áruházat vezetjük nagyon sok újdonsült anyukával, apukával kerülünk kapcsolatba és én boldogan segítünk nekik, hiszen ez egy csodálatos dolog. Szülővé válni...
Vajon ez mindig megy automatikusan? Vagy ez egy hosszabb folyamat? Erre próbálok most választ adni a saját tapasztalatom alapján!
Mikor születik meg meg az anya vagy az apa?
Én gyakorló szülőként azt gondolom, hogy az anya előbb és csak később az apa.
Anya már sok esetben a fogantatás után, de általában a gyerek születésekor anya is megszületik!
És APA? Ő mikor születik?
Hát szerény véleményem szerint, apa általában csak jóval később születik:)
Persze ott vagyunk már az első 9 hónapban is. Ott vagyunk végig a felkészülés folyamán. ott vagyunk a szülőszobában / persze, ha odaérünk. Én magam is majdnem átaludtam ezt a csodálatos pillanatot / és így ott vagyunk a baba születésekor is.
Az anya legtöbbször ilyenkor már megszületik, bár van akinél eltelik még néhány nap , hét mire ténylegesen el tudja fogadni, hogy ő mostantól édesanya.
Nálunk férfiaknál szerintem ez egy kicsit másképp van. Persze mondjuk büszkén a családnak és a haveroknak, barátoknak, hogy apa lettem, de valójában ezt még nem éljük meg.
Az első napokban próbálunk segíteni, téblábolunk ott párunk mellett, ismerkedünk a "csodával" , de ő még nem nagyon vesz rólunk tudomást.
Neki még Anya kell. Sokan, köztük én magam is ezt egy kicsit furcsán éltem ezt meg. Nem igazán tudtam mit kezdeni ezzel a helyzettel.
Próbáltam segíteni, próbáltam folytatni az eddigi életünket, de egyik sem volt az igazi.
Így azt maradt a " segítek a páromnak hogy legalább neki egy kicsit könnyebb legyen" cselekvés, ami így utólag már egy kicsit megmosolyogtató.
Idővel aztán minden megváltozott. Kitaláltam, hogy lesz olyan napi program, amit én csinálok, ami csak az enyém.
3 hetes kora óta olvastam gyermekemnek mesét fürdés után, miközben "Anya" ápolgatta kicsi testét és felöltöztette éjszakára.
És egy idő után ő néma csendben, csak az én hangomra figyelt. És eljött a pillanat is, amikor ha elkezdtem már széles mosolyt kaptam viszonzásul. És ez szívbemarkoló volt.
Rájöttem, hogy szép lassan megszületett "Édesapa".
Már nem éreztem feleslegesnek magam, mert volt már közös programunk, élményünk. És ez az esti olvasás a mai napig megmaradt. Igaz már nem csak az én kizárólagosságom, hiszen ketten osztozunk már ezen a tevékenységen is, mint sok minden máson, amit előtte csak anyával lehetett.
Azt, hogy van-e értelme a csecsemőkori könyvolvasásnak, arról itt írtam egy cikket!
És hogy mit okozott ez a tevékenység? Most 9 évesen lassan több könyve van, mint Nekem , ami azért nem kis teljesítmény:) Amikor csak lehet könyvet kér ajándékba:) és annak ellenére, hogy tud már olvasni máig igényli apa és anya olvasását lefekvés előtt!
Ha esetleg Te is kedvet kaptál, hogy már egész pici korban olvass a gyermekednek , akkor itt találsz néhány könyvet!
Összegezve, így utólag azt gondolom, hogy ha lehet, akkor a szülőknek a fogantatás pillanatától együtt kell csinálniuk , amit csak lehet.
Közösen menni a vizsgálatokra és közösen kiválasztani mindent, amire csak szüksége lehet a babának. Nem lehet ezt csak az anyukákra hagyni. Ez közös feladat.
És a megszületés pillanatától kezdve megpróbálni közösen csinálni mindent és kitalálni egy olyan tevékenységet, mely csak apáé. És meglátod gyorsan megszületik az ÉDESAPA!
