A robbanásszerű népességnövekedés alapja a technikai fejlődés és a jobb egészségügyi ellátás. Nemcsak a népesség száma nő, hanem a születéskor várható átlagos élettartam is - 1950 és 2010 között közel 22 évvel emelkedett, a világátlag megközelítette a 69 életévet. Az egyes földrészeket igen eltérő módon érintette a népességnövekedés. Az afrikai kontinensen 1950 óta csaknem 5-szörösére nőtt a népesség, Ázsiában és Latin-Amerikában pedig több mint a 3-szorosára. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,35-szeres.
A jelenlegi fogyasztási szinten legfeljebb 4,7 milliárd ember élhetne bolygónk ökológiai határain belül. 2015-ben már augusztus 13-án elértük a túlfogyasztás napját. Vajon meddig bírják a növekvő életszínvonal és a növekvő lélekszám terhelését a Föld véges erőforrásai?
2030-ra 60%-kal nő a világ szükséglete élelmiszerből – addigra közel 9 milliárdan leszünk. Az emberiség növekvő étvágya érinti az ivóvízigényt, a nyersanyagok, az energia, a kőolaj iránti növekvő keresletet. A világ hústermelése kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége, a vízfelhasználás pedig 100 év alatt nőtt kétszer gyorsabban, mint a népesség. A Föld édesvízkészlete viszont állandó: 200 000 km3 – ebből lehet csak kielégíteni a növekvő igényeket. Ahhoz, hogy a ma élő 7,4 milliárdos népesség minden tagja ugyanannyi vizet használjon naponta, mint a fejlett országok lakossága, már most 3,5 Föld édesvizére lenne szükség. Csak egy Földünk van!!
Változtatnunk kell fogyasztási szokásainkon, alkalmazkodnunk kell az éghajlatváltozáshoz - az aszály, elsivatagosodás, vízhiány, kimerülő termőtalajok és viharkárok okozta gyakoribb termésveszteséghez.
A klímaváltozást lassító intézkedések sorában épp ezért előtérbe került az étrendváltás a megújuló energiák és az energiahatékonyság támogatása mellett. Enni mindenkinek kell, márpedig étrend és éghajlat összefügg - sokkal több szennyezést elnyelő, oxigént adó erdő maradna és kevesebb energia, víz fogyna, ha csökkentenénk a nagy termőföld és vízigényű hús fogyasztását – ez egészségünknek is jót tenne.
A magasabb iskolai végzettség elősegíti a tudatos családtervezést. Az iskolai végzettség szintjének emelkedése tudatosabb családtervezéssel és csökkenő termékenységgel párosulhat a kevésbé fejlett országokban is a Wittgenstein Centre kutatóinak legutóbbi becslése szerint, és ez lassíthatja a világnépesség növekedési ütemét. Előrejelzésük közepes változata szerint a világ népességszáma már 2060 és 2080 között elérné maximális lélekszámát (9,4 milliárd fő), majd az évszázad végére 9 milliárdra csökkenne.
