A hintázás 9 pozitív hatása
Gondoljunk csak bele a magzati korra, mikor az Anyuka mozgásával, testének mozgatásával, lépésével ringatja a babát. Így magától érthető, hogy mikor megszületik a baba, akkor nyugszik meg leginkább, ha bárki, de leginkább az édesanyja a karjaiba veszi és ringatja. Ezt jól is teszi, merthogy ekkor az egyensúlyt stimulálja, játékosan fejleszti a gyerekét.
Ezt az érzést biztosítják a különböző szobahinták és pihenőszékek is.
Az egyensúlyi rendszer a belső fülben helyezkedik el és az ott lévő folyadék elmozdulásának hatására érzékeli a fej minden irányú elmozdulását. Ez a rendszer pedig akkor fejlődik a legjobban, ha a gyerek tud megfelelő mennyiségben különböző mozgásokat, ugrándozásokat, pörgés-forgást, és természetesen ringást, azaz hintázást végezni. Minél többet mozog, ringatózik pihenőszékben, hintázik ugyanis a baba, annál több ingert közvetít az agy és segít összekapcsolni a sejteket, merthogy azokat csak akkor tudjuk majd használni, ha azok össze is kapcsolódnak egymással. Ezáltal gyorsabban fejlődik a gyerek agya.
Ez nem azt jelenti, hogy nonstop hintáztassuk lurkónkat, de fontos, hogy az említett mozgásformák is szerepeljenek a napirendjükben.
Az apukákkal való játékos birkózás is nagyon jó hatással lehet, ami természetesen az apa-gyerek kötődés elősegítésén túl arra is jó, hogy a birkózás közben, a forgások alkalmával újabb stimulációk érik az agyat. Plusz a kisgyerek tanulja a teste határait, testtudata fejlődik.
Hogy mégis miért épp a hinta a legfontosabb mozgásforma?
A hintázás a legintenzívebb fejlesztő, ezért terápiás céllal is használják, de teljesen egészséges kisgyerekeknél is fontos, hogy naponta előkerüljön a hinta, akár bent, vagy kint a játszótéren. A hinta azért a legszuperebb fejlesztő, mert az agynak ekkor kell a legtöbbet dolgoznia azért, hogy meg tudjuk őrizni az egyensúlyunkat.
A hintázás 9 pozitív hatása
1. Fejlődik az egyensúlyérzék, ezzel együtt a mozgáskoordináció és a ritmusérzék is, amivel együtt pedig a matematikai képességek is fejlődnek.
2. Kiváló testedzés, hiszen a megfeszítő és elernyesztő hinta-mozgás miatt az izmok fejlődése is pozitívan hat.
3. Kreatívabb lehet a gyerek, jobb ábrázolókészséggel, mint nem hintázó társai, hiszen a hintázás hatására könnyebben vált majd agyféltekét, hiszen ez a fajta mozgás segíti a jobb és bal agyfélteke közti kapcsolatot.
4. Aki kisgyermekkorban sokat hintázik, az könnyebben tanul meg írni és olvasni. Ennek szintén, a már előbb említett két agyfélteke közötti kapcsolatokat erősítő hintázás a felelős, azaz a gondolkodási képességeket is fejleszti.
5. A hintázás tulajdonképpen térben való mozgás, így a téri tájékozódás elősegítésében is fontos szerepet játszik.
6. Mivel a kisgyerek jobban össze tudja hangolni majd az izmai tevékenységét, így a finommotorikus készség is fejlődik, ami azt jelenti, hogy jobb lesz a kézügyessége, rajzkészsége, szem-kéz koordinációja, szebb lesz a ceruzatartása.
7. Mivel a ringató hatás mind a gyerekre, mind a felnőttre nyugtató hatással van, így nem hagyhatjuk ki a listából a pozitív lelki hatást, ami akár segíthet a szorongások, félelmek, feszültségek leküzdésében.
8. Javul a koncentráció, a rövid-, és hosszútávú memória. Ezen oknál fogva használják figyelemhiányos, ADHD-s, autista és down szindrómával élő gyerekeknél is, mellyel látványos eredményeket is el tudnak érni.
9. A beszédfejődésre is nagy hatással van a hintázás, csökken a diszlexia és diszgráfia esélye. Például megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akik sokat hintáztak, kevésbé cserélik fel a hasonlóan hangzó betűket, például a b, d és p betűket.
